A kölyökkutya-piac sötét oldala, avagy honnan NE vegyél kiskutyát, és miért

//A kölyökkutya-piac sötét oldala, avagy honnan NE vegyél kiskutyát, és miért

A kölyökkutya-piac sötét oldala, avagy honnan NE vegyél kiskutyát, és miért

Egyszer minden kutyarajongó életében eljön az a nap, amikor kiskutyát szeretne. A nyári bébibumm után most különösen könnyű kölyökhöz jutni, de vajon mindegy, honnan szerzed be? És ha igen, miért nem? Elárulunk néhány piszkos dolgot a kölyökkutya-piacról!

Szinte minden online hirdetési felületen megjelennek családok, nők és férfiak, különböző fajtájú, fajtatiszta babakutyákat ígérve, a kellemestől egészen a borzalmas és undorító háttérig minden féle környezetben. A leendő kutyatartó dolga eldönteni és megválogatni, honnan, és legfőképp milyen kutyát szeretne magához venni.

Tenyésztő vagy szaporító? Ki az a szaporító?

Fajtatiszta kutyának csak az a kölyök számít, aki törzskönyvvel, visszamenőleg ellenőrizhető felmenőkkel rendelkezik. A törzskönyv egyfajta garanciaként szolgál arra, hogy a tenyésztő (mert csak ő adhat ki törzskönyvet) elvégezte a szükséges egészségügyi szűréseket a fajta örökletes betegségeire vonatkozóan, mindkét szülőnél, és minden kölyöknél. Ezen felül biztosítékot nyújt arra is, hogy a kicsik az összes szükséges védőoltással rendelkeznek, megfelelő minőségű és mennyiségű élelmet kapnak, van elég helyük és módjuk mozogni, játszani, fejlődni. Vagyis egészséges, és boldog kiskutyát vásárolsz.

Szaporítónak számít minden olyan ember, aki ezeket nem teljesíti, hanem csak

  • szeretné, ha a kiskutyája szülne kölyköket, és egyet megtarthatna – a többinek meg gazdit keres
  • szeretné, ha az ismerőseinek is lehetne kutyája, akkor is, ha nincs pénzük rá
  • „véletlen baleset” történt a gazda gondatlanságából, vagy szándékosan
  • megtetszik neki egy másik kutya, és úgy gondolja, a kutyák csupán a jó tulajdonságaikat örökítik

Sok jóhiszemű ember válik akaratán kívül szaporítóvá, ők általában ingyen, ajándékba adják a kiskutyákat, és szerető gazdit keresnek nekik. A szaporítóknak azonban van egy sokkal kevésbé jóhiszemű csoportja is, akik számára a kutya csak tárgy, pénzkereseti lehetőség, megélhetés. Számukra másodlagos a kölykök egészsége, de a gazdi személye is, bárkinek odaadják a kutyust, aki eleget fizet érte, nem törődve azzal, hova kerül a pici.

Miről ismerhetsz fel egy szaporítót?

Legtöbb esetben különböző közösségi adok-veszek csoportokban hirdet, nagyon olcsón, 5-30.000Ft értékben (a tenyésztői árak tizedéért) fajtatisztának ígért kutyákat, sokszor több különböző fajtájú kutyát is. Ha érdeklődsz nála a kölykök iránt, küld egy-két képet, de személyes látogatásról a legtöbb esetben szó sem lehet, inkább elhozza ő neked valameddig – hallottunk már olyat, aki egy áruház parkolójában vette át az új családtagot. A szaporító számára ez a könnyebb út, hiszen így nem tudod megnézni a szülőket, a kutya környezetét, sem azt, hogy milyen tápot kapott – a messziről jött szaporító azt mond, amit akar.

Amennyiben mégis engedélyez egy látogatást, a következőket tapasztalhatod (ezeket sokszor a feltöltött képek alapján is ki lehet következtetni):

  • mocsok mindenhol: ürülék, szalma vagy széna, régi rongy a kölykök alatt
  • igénytelen, apró, kennelnek mondott tyúk- vagy nyúlketrecek, benne
  • mamakutyák, óriási hassal, igénytelen, ápolatlan bundával
  • egy mamakutyán 8-15 kölyök csimpaszkodik, néha nem is a sajátja
  • a kölykök vézna lábukon botorkálnak, óriási, felfújódott pocakkal
  • fénytelen, zsíros vagy száraz tapintású bundák
  • piszkos, régi fém vagy műanyagtálak
  • moslék, emberi ételmaradék „vacsorára” a kutyáknak
  • sehol egy póráz, szájkosár, futóterület

Mit csinálj, ha szaporítóval találkozol?

A legjobb, ha innen azonnal sarkon fordulsz, és nem üzletelsz. Akkor sem, ha olcsó a kölyök, és akkor sem, ha cuki, sőt, még akkor sem, ha meg akarod menteni.
Az ilyen emberek, ha azt látják, hogy van kereslet, csak még tovább hajszolják a mamakutyákat, még több kant engednek rájuk, néha a saját fiaikat, testvéreiket is. Nem a minőség, hanem a mennyiség fontos.

Ezt az árakból is láthatod: egy kombinált oltás kb. 5.000Ft/kutya, egy egészségügyi szűrés 30.000 forintnál kezdődik (csípő- és könyök diszplázia, vakság, süketség, szívférgesség, csontritkulás, stb.). Akinek normális tartási körülményekre nincs pénze, annak ezekre sem lesz, pláne nem ennyi kutyára levetítve, vagyis az új kedvencedet valószínűleg soha nem látta még állatorvos. De lehet, hogy már a mamáját és a nagymamáját sem.

Ha mégis megszánod valamelyik apróságot, akkor se vidd haza – úgy ne, hogy pénzt adsz érte. Tegyél feljelentést a jegyzőnél, jelentsd állatvédelmi szervezeteknek, a rendőrségnek, tedd meg a szükséges lépéseket. Amikor már menhelyen vannak, ingyen, vagy egy jelképes összegért örökbe fogadhatsz egyet – és megmentetted mindet.

Miért ne vásárolj szaporítótól?

Bár egy szaporított kutyáért a tenyésztői ár tizedét kérik el csupán, amely egy átlagfizetésből kényelmesen megfizethető, nem kapsz semmiféle papírt. „Nekem nem fontos a papír” – gondolhatod, de tévedsz! A tenyésztői kutyáknál sem az az egy darab papír a fontos, hanem mindazok a vizsgálatok, szűrések és oltások, amiket az a törzskönyv magában foglal. Egy szaporított kölyökkutya nem lesz beoltva a kölykökre legveszélyesebb, halálos parvo vírus ellen. Egy ilyen putriból elhozott kiskutya sok esetben néhány hetet, hónapot él csak, majd egyik napról a másikra véres lesz a széklete, vért hány, lázas lesz, legyengül és elpusztul. Ha szerencséd van, és ismersz jó állatorvost, a kölyök áráért egy kis szerencsével meg tudja gyógyítani. Itt máris dupláztad a kiadott költségeket.

Vannak esetek, mikor a súlyos betegség csak 1-3 éves kor között jelentkezik – ezek a hosszabb ideig tartó, több pénzt felemésztő betegségek, melyek műtétek és orvosi beavatkozások sokaságára szorulnak. Gyógyszerek, kezelések, vizsgálatok és műtétek után lesz egy majdnem egészséges kutyád, akinek az egész addigi élete különböző állatorvosi rendelőkből, kanülökből és gyógyszerekből állt. Ennyiért vehettél volna már egy tenyésztőtől is, és tölthettétek volna az időt tanulással, játékkal, edzésekkel, kirándulásokkal.

Nem kötelező tenyésztőtől vásárolni. Ha nincs á pénzed, vagy nem szeretnél annyit kiadni, egy szaporított kiskutya áráért egy menhelyről már kettőt is elhozhatsz – nekik legalább az oltásokért és a felelős gondoskodásért fizetsz, és esélyt adsz a helyére érkezőnek is.

By | 2017-11-12T19:38:00+00:00 november 12th, 2017|Egyedi Kutya Blog|0 Comments

About the Author: